Rólam:
Horatio vagyok……és örülök, hogy végre igazi gazdira találtam, és annak is, hogy megtartotta az idióta nevemet, amit a sorozat rajongó tenyésztők adtak nekem. (A törzskönyv szerint Horatio Caine CSI Miami), de a Mamának inkább Hamlet jutott eszébe rólam és a barátság. És erről őt biztosíthatom! Először nem nagyon tetszett, hogy pórázon kell sétálnom, az sem, hogy nem ott végezhetem el a dolgomat, ahol akarom, de az iskolába járásnak mégis örültem, mert akkor is együtt lehettem a Mamával és más kutyákkal is találkozhattam. Játszhattunk, futkározhattunk kedvünkre, miközben tanultunk is és ügyesedtünk. Így megtanultam azt is, hogy MINDIG A MAMA A FŐNÖK! Otthon is gyakoroltunk, de játéknak tűnt, és mindig csak annyit, amennyi jól esik. Dícséretet, símogatásokat kaptam érte, soha nem kaptam ki, már arra is daccal reagálok, ha hangosan szól. Azt nem szeretem, akkor inkább elbújok és juszt sem csinálok meg semmit… Ha szépen kérnek jó vagyok, a Mamát nem hagyom el egy pillanatra sem, mert vele együtt dolgozom – ami nagyon érdekes -, együtt utazunk, autózunk, sokat játszunk, az ágya mellett alhatok, és kölcsönösen büszkék vagyunk egymásra. Úgy nézek rá, mint egy Istennőre! Janeszt, a párját is imádom, senki kezében nem tudok úgy ellazulni, mint az övében. Megérzem, ha beteg ember érkezik, ha szorong, ha ideges, és kötelességemnek tartom feloldani, jobb kedvre deríteni őket. Miközben símogatnak, a Mama nyugodtan tud beszélgetni velük.
Ha valaki nem szeret, elbújok az asztal alá és megvárom, amíg elmegy, de akkor is kikísérem. Nagyon szeretek a Bemer ágyon a betegek mellé feküdni, mert én is kapom az energiát, bizsergeti a hasam és talpam, miközben én is segítek a matracon fekvőknek. A gyerekeket egyenesen imádom, azokat elhalmozom a puszijaimmal, majd kibújok a bőrömből, ha velük lehetek.
Sokat játszom Zsófival és Mama unokáival, így megszoktam a gyerekek közelségét. Szórakoztatnak a fellépések, és jó érzés bezsebelni a tapsot, olyankor azt sem tudom hová figyeljek… Ha kell ugatok, ha kell megvédem a Mamát, de ha rám szólnak, tudok hallgatni is, bár nagyon nehéz…Csak halkan mondom…. Vauuuuu…..
Elérhetőségem a gazdinál: edit@szmikus.hu