Pippa

2014-ben születtem, teljes nevem Bordermania Fairy Oak, de amióta az eszemet tudom, Pippának szólítottak, mint később megtudtam ez ’A pettyes szfinx’ nevű történetben egy gepárd neve. Korán megmutatkozott, hogy milyen tehetséges vagyok, hiszen ha le kellett küzdeni valamilyen akadályt, ki kellett ugrani valahonnan, akkor mindig én voltam az első. Ám pont mikor az új gazdámhoz utaztam volna, kicsit megbetegedtem, ezért egy olyan néni vitt haza, aki ugyan már többször is volt nálunk játszani, de nem szeretett volna megtartani.  Persze nekem már akkor is több eszem volt bármelyik kétlábúnál, rögtön felmértem, hogy ennek a nekikeseredett, lusta egyénnek meg a vele élő morózus nagybátyámnak pontosan egy ilyen szeretettel és energiával teli kiskutyára van szüksége, mint én. Ráadásul kiderült, hogy ezek egy olyan sportot űznek együtt, amiben akadályokon lehet teljes sebességgel száguldozni – és mindezért a kutya még jutalmat is kap! Egy szó, mint száz, eldöntöttem, hogy maradok. Hosszan és kitartóan kellett küzdenem, hogy ezt megértsék, de természetesen az én akaratom érvényesült, hiszen ki is tudna ellenállni annyi cukiságnak, amit rájuk zúdítottam. Azóta minden nap egy kaland, a gazdám szerint mellettem egy percig sem lehet unatkozni, és szerencsére elég sok programot szervez nekem, hogy én se unatkozzak. Idén (2018.) pedig végre a ’dolgozni’ helyre is elmehettem vele, ahol rengeteg kölyök kétlábú van, hiszen ’terápiás kutya’ lett belőlem. Én nem tudom mi az a ’terápiás kutya’, de az biztos, hogy jobban csinálom a gazdámnál, mert bevallotta nekem, hogy mindenki sokkal jobb kedvű, lelkesebb és csendesebb, ha én tartom az órákat.  Most, hogy végre ő is rájött erre, remélem sok kis kétlábúnak meg tudom majd mutatni, hogyan kell mindenkit szeretni, mindig jókedvűnek lenni, sok okos és ügyes trükköt bátran bemutatni.
Elérhetőségem a gazdinál: iceblazerkennel@gmail.com