Venom

„Nem én választottam a nevem – de végül úgy tűnik, tökéletesen passzol hozzám.”

Venom vagyok, egy közép uszkár, 2021. január 13-án születtem. A nevemet a gazdiapukám adta, és bár akkor még senki sem sejtette, hogy nemcsak családi kutya leszek, hanem egy nap intézményi segítőkutya is.

Nem egyedüli kutyaként érkeztem. Panna, az idős kutyanővérem már várt rám – bár nem volt már a játékok bajnoka, szeretetből bőven kaptam tőle. Sajnos nem sokáig volt velem, és ez mélyen megérintett. De Maya, a kis boston terrier, hű társam lett – ő a család legkisebb tagjának legjobb barátja, én pedig Szabina hűséges segítője lettem.

Okos uszkárként hamar megmutattam, hogy nem elégszem meg az „átlagos kutyaélettel”. Két évesen már világos volt: engem nagyobb dolgokra szántak! Szabina figyelt rám, értette a „kutyanyelvet”, és minden nap gyakorolt velem. Aztán találkoztunk egy fantasztikus emberrel, aki még több tudást adott nekünk, majd Ildi segített abban, hogy valóra váltsam az álmom – és mosolyt vihessek kicsiknek-nagyoknak, mint a Kutyával egy Mosolyért Alapítvány intézményi segítőkutyája.

Így lettem én, Venom, a Kutyával egy Mosolyért Alapítvány boldog, mosolyt hozó tagja. És ha találkozunk, biztos lehetsz benne: legalább egy pacsi és egy mosoly biztosan jár tőlem!