Írott sajtóban, On line sajtóban

2013.12.15. A kutya nem csak barátja…MagyarSzó

http://www.magyarszo.com/hu/2188/hetvege/105319/A-kutya-nemcsak-bar%C3%A1tja-hanem-gy%C3%B3gy%C3%ADt%C3%B3ja-is-az-embernek.htm

2013. december 15. Magyar Szó / Hétvége
A kutya nemcsak barátja, hanem gyógyítója is az embernek
Horváth Zsolt

Henry Ward Beecher mondta egyszer, hogy a kutyát kimondottan a gyermekek számára teremtették, mert nincs párja a csintalankodásban. Nem kizárt, hogy a neves amerikai lelkipásztor már a saját korában (XIX. század) sejthette, hogy az ebek egyszer majd nemcsak leghűségesebb barátai, hanem bizonyos tekintetben gyógyítói is lesznek az embernek. Mert amíg Szerbiában az állattartási kultúra, illetve az állatok megbecsülése továbbra is elég alacsony szinten van, és a kutyára legtöbben úgy tekintenek, mint egy kerti tartozékra, a fejlett országokban már teljesen elterjedt az úgynevezett állat-asszisztált terápia.
pannacikk

Ezt B. B. Levinson amerikai pszichológus dolgozta ki a múlt század hatvanas éveiben az érzelmileg zavart, illetve árva gyerekek gyógyítására, a későbbiekben pedig kiterjesztette a súlyos, gyógyíthatatlan betegek segítésére, majd az idősekre is, akiknél az egyedüllét és magány miatti szellemi és fizikai leépülést gátolta, illetve lassította az eljárással. Magyarországon elsősorban a kecskeméti Kutyával egy mosolyért Alapítvány foglalkozik ezzel az eljárással – mesélte Pető Beáta zentai fiatalasszony, aki kutyájával együtt a közelmúltban szerezte meg terápiás kutya, illetve felvezetői igazolványát, amelynek birtokában az egész Európai Unió területén foglalkozhat a terápiával. Beáta, aki már gyermekkora óta foglakozott kutyákkal, teljesen véletlenül ismerkedett meg az eljárással.

– Lényegében egy olyan iskolát kerestem, ahol kiképzőként kutyákkal tudtam volna foglalkozni – mesélte, s elmondta, hogy így talált rá a kecskeméti alapítványra, ahol is elsősorban habilitációs, vagyis segítő kutyákat képeztek ki vakvezetésre, mozgás-, illetve hallássérültek életének a megkönnyítésére, terápiás célokra.

Beáta elmondta, hogy mindenekelőtt e célra megfelelő kutyát kell kiválasztani, mivel nem mindegyik alkalmas ezekre a feladatokra. Az állatnak kiegyensúlyozottnak kell lennie, emberbarátnak, ne legyen érzékeny a zajokra, s a gazdájával is harmonikus kapcsolatban kell lennie. A felvezetőnek pedig meg kellett tanulnia odafigyelni a kutyára. Lényegében mindkettőjüknek egymásra kell hagyatkozniuk, mivel adódnak olyan helyzetek, amelynek végkifejletét a kutyával ellentétben az ember nem érzékeli.

– A legfontosabb az, hogy a kutyával képesek legyünk egymásra összpontosítani, és így irányítani egymást – hangsúlyozta beszélgetőtársunk.

A kutyáknak és a felvezetőjüknek természetesen le kell vizsgázniuk ahhoz, hogy a későbbiekben tevékenykedni tudjanak. Beszélgetőtársunk elmesélte, hogy ezen az elbíráláson lényegében együtt vesznek részt, s amennyiben egy felvezető több kutyával szeretne dolgozni, akkor ezekkel is részt kell vennie ezen, ahogyan egy kutya több emberrel is levizsgázhat. A vizsga Magyarországon a Magyar Terápiás Szövetség kereteiben történik.

A vizsga alkalmával mindenekelőtt a kutya egészségügyi papírjainak kell rendben lenniük. Ezért nagyon komoly laboratóriumi ellenőrzésen kell átesnie, s csak ezután vehet részt a vizsgán, amely több részből áll – mesélte Beáta, s elmondta, hogy először a kutya viselkedését mérik fel. Leellenőrzik, hogy mennyire engedelmes, mennyire tud a gazdájával dolgozni, miképpen viszonyul az idegenekhez, s megfigyelik a stresszhelyzetekben történő reakcióit is. Ezután pedig át kell esnie a gyakorlati vizsgán is, amely során gyermekekkel kell egy kutyás foglalkozást megtartani. Ennek természetesen megvannak a maga szigorú kritériumai, s a felvezető, illetve kutyája csak ezután kapja meg az igazolványt, amelynek birtokában végezhetik a tevékenységüket.

A kecskeméti alapítvány egyébként kórházakban tart kutyás foglalkozásokat, de az általános iskolák órarendjébe is beiktattak heti gyakorisággal úgynevezett kutyás órákat. Ilyenkor az iskolák osztályaiba látogatnak el a terápiás kutyákkal, a pedagógusok pedig olyan feladatokat találnak ki a gyermekek számára, amelyekbe bele lehet vonni a kutyát is. Ezzel lényegében a tanulókat motiválják – mesélte Beáta, s hozzáfűzte azt is, hogy a terápiát alkalmazzák végső stádiumban lévő betegeknél és az idősek otthonában is.

Beáta igyekszik szűkebb pátriánkban is népszerűsíteni a terápiát, amely iránt már idehaza is akadnak érdeklődők. Ami biztos, hogy az egyik iskolában fog tartani egy kutyás órát, ugyanakkor más oktatási intézmények is felkeresték már, de a zentai kórház gyermekosztályán is foglalkozni szeretne az itt lábadozó csöppségekkel. Egyben oszlopos tagja a zentai Lajka Állat- és Természetvédő Egyesületnek, s az általuk gondozott kutyák közül is igyekeznek kiválogatni azokat, amelyek alkalmasak lennének a terápiás munkára.

Leave A Comment