Sz. Mikus Edit

Egész életemben volt kutyám, azzal nőttem fel. Néhány évig nem lehetett kutyát tartani, mert az első férjem nem kedvelte… El is váltam tőle (na, nem ezért.) Szétköltözésünk után 3 nappal az országút szélén találtam egy kölyök huskyt, aki 16 évig volt mellettem. 2014. nyarán pusztult el, és néhány héttel utána láttam a Margaréta Otthonnál egy kutyás bemutatót Dr.Juharos Ágota vezetésével, és akkor, ott elhatároztam, hogy én is olyan kutyát akarok, amelyik ilyenre betanítható, segít nekem, és én segíthetek vele másoknak. Tudatosan választottam a sheltie-t, mert kicsi, tanulékony, mozgékony és ragaszkodó, no meg szép.

Horatiót 7 hónaposan vettem egy tótkomlósi tenyésztőtől, az átlagnál kisebb testmérete, nagyobb fülei és orra miatt amolyan “maradék volt” az alomból, mert nem kellett senkinek. Én örömmel vettem meg és kezdtem meg a nevelését, egy hónappal később már a kisfái kutya iskolában voltunk Ágotánál. (A kutya egy hét alatt lett szobatiszta és 2-3 nap alatt tanult meg pórázon járni.) A sheltiek általában félénkek, Horatio is, ha ott vagyok én is, akkor engedi símogatni magát, egyébként elhúzódik. De imádja a gyerekeket, akiknek mindent szabad – ebben unokáim is trenírozzák.

Háromféleképpen alkalmazom Horatiót, mint terápiás kutyát.

1. Önmagam számára, hiszen az utóbbi években sokat voltam beteg, több műtétem volt, sokat voltam kórházban és egyedül is. Egy kutya a biztos társ, aki mindig, minden körülmények között szeretni és elfogadni tud.
2. A klienseim számára, hiszen pszichológus vagyok, állandóan a rendelőmben van, jelenlétével segíti feloldani a kliensek szorongását. Ösztöneit alkalmazva segít az oldásban, vagy félrehúzódik, esetleg terápiát is végez (gyerekkel önállóan is), felnőttnél mellettem. A kliensek szeretik.
3. Szívesen teljesítünk szolgálatot a Kutyával Egy Mosolyért Alapítvány felkérésére ott, ahová hívnak bennünket. Elmegyünk bemutatókra, enyhén fogyatékos gyermekek foglalkozásaira, de szívesen megyünk idősekhez is, kórházba is, ha felkérést kapunk rá. Óvodába, iskolába is kaptunk már meghívást.
   Nem utolsó sorban sokat segít az unokáim nevelésében és szórakoztatásában is, ők meg edzik a kutyát