Süti

Sziasztok, Süti vagyok (szélsőséges esetekben Pityu), tacskó, annak is a törpe változata. Egy tenyésztőnél láttam meg a napvilágot 2016 áprilisában, Nyíregyházán. Sokat játszottam az egyszem testvéremmel és a kennel többi kutyusával, mígnem egyszercsak azt mondták nekem, különleges kutya leszek. Bátor lény vagyok, így álltam elébe! Hamarosan jött is egy család a világ másik végéről, Kecskemétről, hogy megnézzen magának. Volt velük egy „törpe” is, aki még ráadásul furcsán is lépkedett. Ennyitől én nem ijedek meg! Lelkesen üdvözöltem a családot, meg a bicegő törpét is. – azt mondták, ő lesz a gazdám. Hát jó, legyen, gondoltam magamban, és leteszteltem a leendő gazdámat! Felmásztam rá, összekuporodtam és máris aludtam az igazak álmát. Elfértem az ölében, ráadásul még kényelmes is volt, gratulálok, lehetsz a gazdim. Mint később kiderült, a döntést nem csak én hoztam meg, hanem gazdi is, akinek már valami sugallat is azt javasolta, hogy engem válasszon. Mindenhez teljes mellszélességgel álltam hozzá, ez pedig tetszett az embereknek, de hát ők mondták, hogy nekem kell segíteni a gazdámat, akiben néha menet közben megszorul a levegő és összeesik – ezt előre is jeleznem kellene, majd, ha mégis megtörtént a baj, segítséget hívnom, kisebb tárgyakat kell neki feladnom, kinyitni előtte a behajtott ajtót, ha úgy közeledik, mint egy bivalycsorda, ráadásnak mindkét kezében van is valami. – Ugyanis gazdi, bármennyire is szeretne, megállni nem tud. Olyan jó haverok lettünk néhány rövid hónap alatt, hogy ezt vétek lett volna kihasználatlanul hagyni. Éppen ezért gazdi elkezdett magánórákra járni velem, ahol fő feladatom volt a nem valami szabályosan álló szemeinek figyelése és a szagok ignorálása, de mivel eredetileg vadászkutya lennék, én fordítva képzeltem el a képletet, viszont sem Ágota, sem gazdi nem engedett. Ja, még az ugatásról is le kellett szokni. Azt mondják, ebben most már ügyes vagyok, a szaglás viszont… még mindig nagy szenvedélyem. El sem tudjátok képzelni, milyen érdekes állatkák élnek a föld alatt! És én mindegyiket meg akarom találni, meg akarom vizsgálni… hát tehetek én arról, hogy minden különleges szag a gazditól nyolc méteres távolságban talált letelepedni? Szóval, ha keresnél, az adott terület legtávolabbi zugában leszek, a gazditól nagyon messze. Viszont mióta gazdiék kecskeméti csodavirslivel kínálnak, megtanultam a „behívásnak” nevezett dolgot, ha pedig szólnak – pár másodperces áramkimaradást követően-, repülök az illetőhöz. De aztán tessék bőségesen megjutalmazni, mert legközelebb nem leszek ilyen gyors! A záróvizsgánkat 2017-ben teljesítettük, így hivatalosan is terápiás páros lettünk, akik előtt még rengeteg munka és újdonság áll. Én pedig nagyon várom ezeket az újdonságokat és kihívásokat.