Szabó Patai Tünde

Kiképzésem 5 gyerekes anyukaként kezdődött. 🙂 Nagyszerű terep volt ez, hiszen a kutyák életében is nagyon fontos a következetes nevelés, határok meghozása, amely biztonságot ad számukra. Miután gyermekeim egy része kirepült a családi fészekből, vakvezető kutyák nevelését vállaltam önkéntesként, ami elindított a kutyás pályafutásomban. A kutyák szocializálása során kerültem a Kutyával Egy Mosolyért Kutyaiskolába, ahol a baráti, segítő légkör megragadott. A kiskutyák itt megtanulhatták társaikkal való helyes viselkedést, és én is szakszerű útmutatást, segítséget kaptam a tanításukhoz. Egy idő után saját kutyám lett, befogadtuk Max-ot, akivel megkezdődött közös kalandunk, kiképzésünk, így ma már terápiás munkát végzünk. Jelenleg habilitációs kutyakiképzőként segítem a gazdikat, valamint terápiás kutyafelvezetőként dolgozom Maxszal. Max egy évesen, lesoványodva, rossz fizikai és pszichés állapotban került hozzám. Habilitációs kutyakiképzőként adott volt, hogy Max, alkalmasságát bizonyítva, terápiás kutyává váljon. Az egykor mindentől félő kutya ma már (mint a mellékelt ábrák mutatják) – gyerekek között, örömmel dolgozik (vagy fekszik 🙂 )
– asszisztál bátorságpróbához

– érdeklődve figyeli, mit mutat a dobókocka, mi lesz az aktuális trükk feladat

– gyakorol, tréningezik itthon és kutyaiskolában egyaránt
– Ugyanakkor éli a négylábúak hétköznapi életét: játszik kutyatársakkal, túrázik családdal, barátokkal.